HÍREK

Játékos pályafutását testvéréhez, a tragikus sorsú Vágó Antalhoz hasonlóan a Fővárosi TC-ben (később Terézvárosi TC) kezdte, melynek színeiben 1910 és 1913 között tizenöt bajnoki mérkőzést játszott a magyar első osztályban. Játékos pályafutását döntôen meghatározta az elsô világháború. Mint tartalékos tisztet kivezényelték az olasz frontra, ahol súlyos karlövést kapott.

Később kisebb külföldi csapatokban is játszott.  Előbb a Rapid Wien, majd a DFC Praha játékosa volt. A Sporthirlap  1914. május 4-i száma így írt Vágó Zoltánról: "A TTC jó képességű  balhalfja, aki Bécsben szolgálja az önkéntesi évét a 44. gyalogezredben. a Rapidba lépett, s egyelőre az osztrák bajnok klub második csapatában fog játszani, de az sem fog meglepe­tést kelteni, ha hamarosan a bajnokcsapatiba kerül."

Az MTK-ban 1914 - 1924 között futballozott, de NB I-es bajnoki találkozón nem lépett pályára.

Élete a futballpályákon sportvezetőként, edzőként folytatódott. Nyakába vette Európát. Először a környező országokat, Romániát és Csehszlovákiát, Aradot és Zsolnát, majd a német kikötővárost, Stettint (ma a lengyelországi Szczeczin). 1936-ban egy fél szezon erejéig az élvonalbeli Salgótarján csapatát edzette. Aztán a család Franciaországba költözött, sikeres franciaországi edzői pályája Saint-Etienne-ben fejeződött be, és visszatértek Magyarországra.

Fodor Henrik felhívására már 1945 februárjában újjáalakult a legendás olimpiai bajnok, Weisz Richárd lakásán az MTK (ne felejtsük el, hogy 1940-ben a Horthy-kormány sportvezetése betiltotta az egyesületet). Az új vezetésben szerepet kapott Vágó Zoltán is, aki megemlékezett a klub mártírjairól, Brüll Alfréd örökös elnökrôl, Braun Csibiről, Vidor Zoltánról, Preismann Józsefről, Nádler Henrikről, valamint bátyjáról, Vágó Antalról.

A II. világháború után ő volt újjá alakult csapatunk első edzője. 1945 áprilistól szeptemberig irányította az együttest. 1945. május 6-án a Latorca utcai pályán 6 ezer néző előtt az Újpesti TE ellen az MTK így állt fel: Csintalan János - Polgár Gyula, Bíró Sándor, Kapta László - Kovács Imre, Urhegyi János - Lukács Károly, Bosánszky Jenő, Palatinus Károly, Sebes Gusztáv, Harmat József. A találkozót 3:1-re elveszítettük, de nem vallott szégyent a kék-fehér gárda. Gólunkat a 34. percben Bosánszky Jenő szerezte. 1945. szeptember és 1946 január között Csapkay Károly lett az edző, de aztán újra Vágó irányította az MTK-t, egészen 1946 júniusáig. Ekkor vette át a vezetőedzői tisztet Titkos Pál.

Vágó Zoltán 1945. április és 1946. június között 37 mérkőzésen ült a kispadon. Mérlege: 18 győzelem, 6 döntetlen és 13 vereség. Az MTK-nak 1945 és 1947 között az intézője is volt!

1950-ben a Miskolci MNVTE edzője lett, majd Pécsi BDSE (Pécsi Vörös Lobogó), a Székesfehérvári Dózsa, a Gyulai Építők, a Tatabányai Építők, a Komlói Bányász, a Gyulai Traktor, a Mezőtúri Traktor SK, a Bajai Építők, a Kiskunhalasi Kinizsi, a Rózsaszentmártoni Bányász, a Hatvani Kinizsi voltak a csapatai. Az edzői munkát 1961 nyarán fejezte be.

84 éves korában Budapesten hunyt el. A Farkasréti Temető urnaparcellájában (940-3) nyugszik.

Testvére, Vágó Antal 53 éves korában halt meg - a II. világháború idején, 1944. december 30-án a nyilasok a Dunába lőtték. Soha nem került elő a holtteste.