HÍREK

A Nagyváradi AC és az MTK játékosa volt. Születési időpontjaként 1912. február 12., február 15. és február 26. is megtalálható a különböző kiadványokban, internetes oldalakon.

Az 1934-es és az 1938-as világbajnokságra is 1912. február 26-i születési dátummal nevezte a román szövetség.

Lukács Imre Róbert, a Nagyváradi AC alelnöke szerint is ez a dátum a valós. S ezt erősítette meg Kocs János, az Erdélyi Genealógiai Társaság Elnöke, aki megtalálta az eredeti anyakönyvet Brassó város Osztrák-Magyar Monarchia korabeli iratai között.

A román és a nemzetközi forrásokban Iuliu Bodola néven említették.

1931 és 1939 között 48 alkalommal szerepelt a román válogatottban és 31 gólt szerzett. Tagja volt az 1934-es olaszországi és az 1938-as franciaországi világbajnokságon részt vevő román csapatnak. 31 gólos rekordját csak olyan klasszisok, mint Gheorghe Hagi és Adrian Mutu tudták megdönteni. 

Sírt, amikor a magyar válogatott ellen kellett pályára lépnie. A magyarságára és székelységére egyaránt büszke játékos az anyaország legjobbjai ellen is pályára lépett – a román nemzeti csapat tagjaként. „A kínok kínját éltük át, amikor 1936, majd 1939 októberében Bukarestben a román válogatott mezében kellett játszani a magyar fiúk ellen. Képzeljen el egy olyan csapatot, amelyikből a magyar himnusz akkordjai alatt heten, ott a pálya közepén hangosan sírtak. Úgy hívtuk egymást, – székelyesen – hogy lelkecskéim.” – emlékezett vissza később a lelkileg igencsak megterhelő mérkőzésekre.

A második bécsi döntést követően Észak-Erdélybe költözött – amely a határozatot követően átmenetileg Romániától újra Magyarországhoz került –, és ismét a Nagyváradi AC játékosa lett, a csapattal a legjobb eredménye az 1943-1944-es szezonban megnyert magyar bajnoki cím volt.

Az MTK 91 / 72. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 358. játékosa.

A román után 1940-től a magyar válogatott tagja lett, és 1948-ig 13 alkalommal játszott a csapatban, ahol 4 gólt szerzett.

Utolsó magyar válogatottbeli fellépésén, 1948. október 3-án, az Ausztria ellen (2:1) együtt szerepelt két MTK-s klubtársával, Börzsei Jánossal és Hidegkuti Nándorral, s a mérkőzésen játszott Zakariás József is.

Kétszeres román bajnok (Venus Bucuresti - 1938-1939, 1939-1940), román kupagyőztes (Venus Bucuresti - 1940), magyar bajnok (Nagyváradi AC - 1943-1944).

A második világháborút követően Nagyváradról a kolozsvári vasutas sportklubhoz, a Ferrar Clujhoz szerződött, majd 1946-ban áttelepült Magyarországra.

1946. novembertől 1949. decemberig volt az MTK játékosa, és 88 mérkőzésen 45 gólt lőtt.

Az MTK Örökös Tagja!

A háború után megvádolták, hogy a Gestapo-ügynöke volt, kapcsolatba hozták a nemzeti ellenállás "Dallam" nevű szervezetének lebuktatásával, aminek a következménye Tóth Potya István és Kertész Géza kivégzése lett. Néhány kortársa szerint a holokauszt idején antiszemita propagandát is terjesztett. Rövid időre börtönbe került, de a román Legfelsőbb Bíróság részben bizonyíték, részben bűncselekmény hiányában felmentette.

Több történész is azon a véleményen van, ha az ellene felhozott vádak igazak lettek volna, biztosan nem igazolhat 1946. novemberében az MTK-hoz, amelynek elnöke akkor a keményvonalas kommunista Vas Zoltán volt.

Edzőként csak magyar csapatoknál dolgozott - Budapesti Textiles  ifjúsági, Szolnoki Lokomotív, Szombathelyi Lokomotív, Pécsi Lokomotív, Komlói Bányász, Pécsi VSK, Gyulai SE, Diósgyőri VTK, Salgótarjáni BTC, Ormosbányai Bányász.

Összesen száztizenöt első osztályú bajnokin ült a kispadon – a legmagasabb osztályban a Haladást, a Komlót, a Diósgyőrt és a  Salgótarjánt irányította.

Az edzősködéssel egészsége megromlása miatt hagyott fel, viszont nyugdíjasként is dolgozott, az Óbuda Termelőszövetkezetnél kertészkedett tizenegy évet.

„Megelőzte a korát, ő már a harmincas években is bemutatta, hogy milyen a totális labdarúgás. Kétszer 45 percen át megállás nélkül hajtott. Nagyszerű játékos volt. Mindkét lábával egyformán jól kezelte a labdát. Gyorsaság, technika, hatalmas fizikum, ész jellemezte a játékát.” 

Így méltatták Bodola Gyulát, aki a harmincas-negyvenes években játékával rendszeresen lenyűgözte a lelátó népét. A szurkolók Dudusnak becézték a népszerű futballistát.

Megannyi fennmaradt történet, legenda is őrzi az emlékét. Berkessy Elemér, egy másik romániai magyar labdarúgó – aki az FC Barcelonában is megfordult – például a következőt mondta róla 1984-ben: „Ha ma Maradonát kiáltják ki a világ legjobbjának, ugyanazt Bodola mindkét lábával megcsinálta.”

2008 november óta az ő nevét viseli a nagyváradi városi stadion. 

Emlékére a Bihar megyei RMDSZ díjat alapított: a Bodola Gyula-díjat minden esztendőben az a fiatal labdarúgó kapja, aki kiemelkedő teljesítményt nyújtott az előző esztendőben.

Brassói szülőházán a városi műemlékvédő egyesület emléktáblát helyezett el.

Budapesten hunyt el, a Rákoskeresztúri Új Köztemető 53-as szóróparcellájában nyugszik.