HÍREK

Brockhauser István – az MTK Budapest új kapusedzője – 1964-ben született. 11 évesen kezdett védeni az Újpesti Dózsában, és 2004-ben ott is fejezte be aktív pályafutását. Lila-fehérben két bajnoki címet és három kupát nyert. A közel harminc év alatt megfordult – többek között – a belga Genk együttesében is, ahol szintén két-két bajnoki, illetve kupagyőzelmet ünnepelhetett. Tíz alkalommal szerepelt a magyar válogatottban.

– Hogy került képbe nálad az MTK Budapest?

– Szűk két hónapja hívott fel Vass Laci bácsi, és arról érdeklődött, hogy mennyire vagyok nyitott arra, hogy esetleg újra kapusedző legyek? Aki ismer engem, tudja, hogy ez az életem, hiszen csaknem harminc évig a kapuban álltam, majd nyolc évig kapusedző voltam, sőt egy ideig a felnőtt válogatottban és én foglalkoztam a hálóőrökkel.

– Legutóbb technikai vezetőként dolgoztál. Nem fog hiányozni az a munka, hiszen komoly iskolát is végeztél annak érdekében, hogy betölthesd azt a pozíciót?

– Valóban végigcsináltam az MLSZ által szervezett képzést, de a szívem mindig azt diktálta, hogy nekem a kapusok mellett a helyem. Próbáltam azt a munkát is a legjobb tudásom szerint végezni, de hiányzott a labda.

– A kapusnak egy dolga van: meg kell fogni a labdát. Ha ez nem sikerül, akkor melyik pedagógiai módszert képviseled? Buzdítod, ha hibázott is, vagy felelősségre vonod?

– A kapus mindig tudja, hogy ő rontott, még akkor is, ha mások nem hibáztatják. Én inkább a segítő, mint a kritizáló vonalat képviselem, de néha kikerülhetetlen, hogy ne beszéljünk a hibákról. Sőt, van olyan helyzet, hogy nagyon ment a védés, mégis szólni kell az apróságokról, hátha legközebb még szebb napunk lesz. A kapusnak lelke van, megéltem számos „sárba döngölést”, olyankor is, amikor nem is én voltam a hunyó.

– A kapusoké picit más világ, mint a többieké, alkalmanként gúnyolják is őket. Mi lehet az oka?

– Mezőnyjátékosból van a pályán tíz, de kapusból csak egy. A labdarúgáson belül ez egyéni sportág. Más, kicsit zárt világ, de bízom benne, hogy nekem van kulcsom hozzá…

(Fotó: ifj. Thaly Zoltán, M. Németh Péter, MTK Budapest archívum)