HÍREK

Bemutatjuk szerdai ellenfelünket: Amit a Dorogi FC-ről tudni kell

2020-03-03

Bemutatjuk szerdai ellenfelünket: Amit a Dorogi FC-ről tudni kell

A Magyar Kupa negyeddöntőjének első mérkőzésén csapatunk Dorogon, a Buzánszky Jenő Stadionban lép pályára szerdán 14:30-tól. A bajnokságban idegenben 4-0-ra, hazai pályán 2-1-re vertük aktuális ellenfelünket.

A jelen:

Csapatunkhoz hasonlóan a Dorogi FC is a 6. fordulóban csatlakozott a Magyar Kupa 2019/2020-as küzdelmeihez. Első ellenfelük szeptember 21-én a harmadosztály Keleti csoportjában szereplő Balassagyarmati SE, akiket 2-2 után büntetőkkel búcsúztattak.

A következő körben a Somogy megyei I. osztályban vitézkedő Nagybajom AC ellen hozták a kötelezőt, idegenben 5-0-ra diadalmaskodtak.

A legjobb tizenhat közé jutásért az eredeti időpontban (december 4.) nem tudtak pályára lépni hazai környezetben a DVSC ellen, mivel a nagy havazás miatt alkalmatlan volt a Buzánszky Jenő Stadion gyepszőnyege a játékra, így a találkozót egy héttel később pótoltak. Ahol össze is jött a bravúr a Fejér megyei alakulatnak, 1-1 után tizenegyesekkel kiejtették a debrecenieket.

A nyolcaddöntőben, már két felvonásos párharcban magabiztosan ejtették ki az NB III-as III. Kerületi TVE csapatát, az odavágót hazai környeztben 4-1-re, a visszavágót pedig 2-0-ra megnyerve.

A Merkantil Bank Ligában listavezető csapatunk a bajnokság során kétszer is felűlmúlta a 14. helyen álló dorogiakat, idegenben 4-0-ra Bognár István, Lencse László és Zuigeber Ákos duplájának köszönhetően. Az első tavaszi fordulóban 2-1-re nyertünk, a januárban szerződtetett Prosser Dániel két góljával.

A piros-feketék az NB II-ben a tavaszi idényben lejátszott négy találkozójuk közül egyet sem nyertek meg, két-két döntetlen (Vác, Budafok) és vereség (MTK, Haladás) a mérlegük, egy gólt szereztek, és hármat kaptak.

A párharc visszavágóját március 11-én, szerdán 18 órától rendezik az Új Hidegkuti Nándor Stadionban, melyre elővételben már lehet jegyet vásárolni - részletek itt!

Út a negyeddöntőig:

6. forduló:
BSE–Dorogi FC 2-2 - büntetőkkel 2-3
Gólszerző: Péter (11.), Szita (86.) illetve Nyíri (82.), Vígh (84.)

Unione FC–MTK Budapest 0-1
Gólszerző: Szatmári (53.)

7. forduló:
Nagybajom AC–Dorogi FC 0-5
Gólszerző: Földi (2.), Kitl (24.), Beke (82.), Paudits (85.), Manger (90+1.)

DEAC–MTK Budapest 0-3
Gólszerző: Katona (57.), Nagy (62.), Szatmári (88.)

8. forduló
Dorogi FC–DVSC 1-1 - büntetőkkel 5-4
Gólszerző: Csillag (46.) illetve Kinyik (87.)

MTK Budapest–DVTK 1-0 - hosszabbítás után
Gólszerző: Schön (98.)

9. forduló (nyolcaddöntő):
Dorogi FC–III. Kerületi TVE 4-1
Gólszerző: Vígh (24.), Kitl (34.), Barna (40.), Délczeg (90+1.) illetve Bori (4.)

III. Kerületi TVE-Dorogi FC 0-2
Gólszerző: Vígh (86.), Girsik (90+2.)

MTK Budapest–Dunaújváros PASE 3-0
Gólszerző: Bognár (18.), Bíró (27., 77.)

Dunaújváros PASE–MTK Budapest 0-2
Gólszerző: Bíró (34.), Gera (64.)

A Dorogi FC-vel egy ízben kupadöntőt játszottunk:

A kupaküzdelmeket az 1943/1944-es kiírás óta szüneteltették az országban, egészen 1951-ig, amikor az MLSZ újra kiírta a soroztatot Magyar Népköztársasági Kupa néven. Az új trófeáért folyó küzdelemsorozat első fináléját 1952. januárjában rendezték volna, de végül szervezési hiányosságok miatt csak 1952. június elsején rendezték meg a döntőt.

A kupa akkori politikai és sportbéli megbecsülését jól mutatja, hogy a döntő a Budapesti Kinizsi - Budapesti Vasas Béke Kupa-találkozó előmérkőzése volt.

A sorozat elődöntőjében Budapesti Bástya néven szereplő csapatunk Pécsett 6-0-ra verte a helyi Lokomotív gárdáját, míg a Dorogi Bányász a Csepeli Vasas ellen nyert 4-2-re. A fővárosban, a Latorca utcai pályán rendezett fináléban pedig klubunk 3-2-re diadalmaskodott.

14 ezer néző előtt Siklósi György játékvezető sípjelére a kék-fehéreket Bukovi Márton vezetőedző a következő összeállításban küldte pályára: Gellér Sándor -Kovács József, Börzsei János, Lantos Mihály - Peller Béla, Zakariás József - Láng Károly, Hidegkuti Nándor, Palotás Péter (Gondos Tibor 83 '), Szolnok István, Molnár János.

Csapatunk góljait Zakariás, Molnár és Palotás szerezte, míg a dorogiak közül Aspirány és Pozsonyi volt eredményes.

Sikerével együttesünk a nyolcadik kupagyőzelmét zsebelte be.

A Dorogi FC labdarúgásának múltja:

Dorogon az 1914 tavaszán megalapított Dorogi Atlétikai és Futball Club - későbbi nevén Dorogi Atlétikai Club (DAC) - révén több mint 100 éves múltra tekint vissza a versenysport. Országos és nemzetközi viszonylatban is egyaránt réginek tekinthetjük a város sportegyesületét, hiszen számos jelentős települést megelőzve kezdte meg tevékenységüket egy nagyközségben - ami 1984 óta város. Az 1920-as évek közepétől hosszú évtizedeken át a dorogi szénbánya volt az egyesület főtámogatója. 1925-re színvonalas sportcentrum épült a bányászkolónia szívében, ahol a futball mellett az atlétika, az úszás, és a tenisz létesítményei is helyet kaptak.

Az egyesület kezdeti zöld-fehér színét a piros-fekete váltotta, amely a mai napig is a klub hivatalos színe. Címerében is voltak változások, de már a 20-as években megjelent benne a bányászkalapács és ék, mely napjainkig a legfőbb motívum maradt. Az alapító okiratban szereplő, és az akkori Sportszövetségnél 1914-ben bejegyzett Dorogi Atlétikai és Futball Clubból Dorogi Atlétikai Club, Dorogi Tárna, Dorogi Bányász, Dorogi Bányász Sport Club, Dorogi Sport Egyesület, Budalakk Konzorcium FC Dorog, végül 1998-tól Dorogi Futball Club lett.

A hazai mérkőzéseik színhelye a több mint 15.000 ezer néző befogadására alkalmas dorogi stadion. 1922-tõl folyamatosan szerepel a csapat a Magyar Labdarúgó Szövetség által szervezett Nemzeti Bajnokságokban. A kezdeti években különösen nagy sikernek számított, hogy az apró bányásztelepülés csapata az ország bármely amatőr együttesének méltó ellenfele volt.

A harmincas évek elején már olyan profi klubokkal is megmérkőztek, mint az FTC és az Újpest (ez utóbbit le is győzték 3:2-re), majd 1930-ban csapatunk, az MTK is a dorogiak skalpjai közé került. A harmincas évek végén Prohászka, Csermák, Turai (Tomanyik) a csapat sztárjai. 1941-ben egy kamaszfiú mutatkozott be a kapuban: Grosics Gyulának hívták, s õ a legsikeresebb dorogi nevelésű futballista a magyar labdarúgás történetében. Több mint húsz évig tart sikeres pályafutása, eljutva a világhírig, a „Fekete párduc” megtisztelő becenévig.

1945 őszétől az új bajnoki rendszerben, az országos bajnokság első osztályában, az NB I-ben játszott a bányászcsapat. Bár elsőre nem sikerült a bennmaradás, de visszaverekedték magukat az élmezőnybe, és 23 bajnoki évadot a legmagasabb osztályban töltöttek. 1949 és 1966 között megszakítás nélkül voltak az NB I tagjai. Ötször nyerték el a vidék legjobbja címet, többször voltak a Bányász Kupa győztesei, s 1952-ben döntősök voltak az először kiírt Magyar Népköztársasági Kupában, ahol éppen csapatunktól szenvedtek vereséget.

Az Aranycsapat játékosait, Grosics Gyulát és Buzánszky Jenőt nem kell bemutatni a futballt kedvelőknek - de Ilku István, Monostori Tivadar és Szűcs Lajos neve is ismert. Említhetjük még Mucha Józsefet, Szabó Józsefet, Szuromi Antalt és Halász Lászlót is.

Kapcsolódó cikkek

következő Mérkőzés

2024-03-30 17:00 ÚJ HIDEGKUTI NÁNDOR STADION

MTK BUDAPEST

VS

KECSKEMÉTI TE

Ne maradjon le egy eseményről sem! Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Szponzorok

Prohuman