HÍREK

Jelen:

A mérkőzésre a belépés ingyenes - Részletek ITT!

A harmadosztályból 2016-ban feljutó Dorogi FC két vereséggel kezdte a 2022/2023-as szezont. Az előző NB II-es bajnokságban a kiesést három ponttal elkerülő együttes az újonc Kolorcity Kazincbarcika SC otthonában 2-0-ra, míg a tavaly még élvonalban szereplő Gyirmót FC Győr ellen hazai pályán 4-1-re kapott ki.

A nyári átigazolási időszakban eddig tíz labdarúgó érkezett a csapathoz: Albert Ádám, Gyurácz András, Kovács Olivér, Lakatos Csaba, Lustyik Levente, Magyari Szilárd, Paudits Patrik, visszatért soproni kölcsönjátéka után Dani Zoltán Antal, míg kölcsönbe került Dorogra Borsos Vilmos és Molnár Zsombor.

Távozott az együttestől Girsik Áron, Izing Martin, Hajdú Roland, Horváth Roland, Lőrincz Attila, Mursits Roland, Nyíri Vince, Szabó Lukas és Zabari Dávid.

A Komárom megyei gárda két játékosa, Lustyik Levente és Szerencsi Miklós korábban csapatunkban is futballozott.

A gárda vezetőedzője a 34 éves Fenyvesi László, aki ezt megelőzően több mint 15 évet a Dorogi FC utánpótláscsapatainál dolgozott, az U19-es együttes vezetőedzője volt, és a felnőtt labdarúgó csapat asszisztens edzőjeként is tevékenykedett. A klubnál szakmai igazgatóként dolgozik Bene Ferenc.

A Dorogi FC-vel az NB I-ben, az NB II-ben is mérkőztünk, és kupadöntőt is játszottunk:

Az élvonalban 41 alkalommal találkoztunk a dorogiakkal, igaz, legutóbb 1977. március 23-án játszottunk egymással az élvonalban, melyet a Hungária körúton 4-1-re megnyertünk.

Frissebb emlékeink az NB II-ből vannak, hiszen 2017 óta négyszer is megmérkőztünk a Merkantil Bank Ligában. Bajnoki mérkőzést legutóbb 2020. március 2-án vívtunk, akkor Prosser Dániel duplájának köszönhetően 2-1-re diadalmaskodtunk.

Eddigi utolsó összecsapásunkat 2020. március 11-én játszottuk az Új Hidegkuti Nándor Stadionban, a Magyar Kupa negyeddöntőjének visszavágóján 3-0-ra nyertünk, így 4-0-ás összesítéssel bejutottunk az elődöntőbe.

A két együttes egy alkalommal kupadöntőt is vívott egymással, az MNK fináléjában 1952. június 1-jén Budapesten, az Elektromos Latorca utcai pályáján az akkor Budapesti Bástya néven szereplő csapatunk 3-2-re diadalmaskodott.

A mérleg:

NB I:

41    24     9     8        94 - 43         81    (66 %)

NB II:

  6     4      1     1        10 - 4           13    (72 %)

ÖSSZESEN:

47   28    10     9      104 - 47         94    (67 %)

(a megszerzett pontoknál a ma használatos módon számoltunk)

Kupadöntő:

1      1      0      0        3 - 2

A Dorogi FC labdarúgásának múltja:

Dorogon az 1914 tavaszán megalapított Dorogi Atlétikai és Futball Club -  későbbi nevén Dorogi Atlétikai Club (DAC) - révén több mint 100 éves múltra tekint vissza a versenysport.

Országos és nemzetközi viszonylatban is egyaránt réginek tekinthetjük a város sportegyesületét, hiszen számos jelentős települést megelőzve kezdte meg tevékenységüket egy nagyközségben - ami 1984 óta város. Az 1920-as évek közepétõl hosszú évtizedeken át a dorogi szénbánya volt az egyesület fõ támogatója. 1925-re színvonalas sportcentrum épült a bányászkolónia szívében, ahol a futball mellett az atlétika, az úszás, és a tenisz létesítményei is helyet kaptak.

Az egyesület kezdeti zöld-fehér színét a piros-fekete váltotta, amely a mai napig is a klub hivatalos színe. Címerében is voltak változások, de már a 20-as években megjelent benne a bányászkalapács és ék, mely napjainkig a legfőbb motívum maradt. Az alapító okiratban szereplő és az akkori Sportszövetségnél 1914-ben bejegyzett Dorogi Atlétikai és Futball Clubból Dorogi Atlétikai Club, Dorogi Tárna, Dorogi Bányász, Dorogi Bányász Sport Club, Dorogi Sport Egyesület, Budalakk Konzorcium FC Dorog, végül 1998-tól Dorogi Futball Club lett.

A hazai mérkőzéseik színhelye a több mint 15.000 ezer néző befogadására alkalmas dorogi stadion. 1922-től folyamatosan szerepel a csapat a Magyar Labdarúgó Szövetség által szervezett Nemzeti Bajnokságokban. A kezdeti években különösen nagy sikernek számított, hogy az apró bányásztelepülés csapata az ország bármely amatőr együttesének méltó ellenfele volt.

A harmincas évek elején már olyan profi klubokkal is megmérkőztek, mint az FTC és az Újpest (ez utóbbit le is győzték 3-2-re), majd 1930-ban csapatunk, az MTK is a dorogiak skalpjai közé került. A harmincas évek végén Prohászka, Csermák, Turai (Tomanyik) a csapat sztárjai. 1941-ben egy kamaszfiú mutatkozott be a kapuban: Grosics Gyulának hívták, s ő a legsikeresebb dorogi nevelésű futballista a magyar labdarúgás történetében. Több mint húsz évig tart sikeres pályafutása, eljutva a világhírig, a „Fekete párduc” megtisztelő becenévig.

1945 őszétől az új bajnoki rendszerben, az országos bajnokság első osztályában, az NB I-ben játszott a bányászcsapat. Bár elsőre nem sikerült a bennmaradás, de visszaverekedték magukat az élmezőnybe, és 23 bajnoki évadot a legmagasabb osztályban töltöttek.

1949 és 1966 között megszakítás nélkül voltak az NB I tagjai. Ötször nyerték el a vidék legjobbja címet, többször voltak a Bányász Kupa győztesei, s 1952-ben döntősök voltak az először kiírt Magyar Népköztársasági Kupában, ahol éppen csapatunktól szenvedtek vereséget.

A dorogiak 11 évi NB III-as szereplés után 2016-ban jutottak vissza a második vonalba, ahol azóta is szerepelnek - váltakozó sikerrel. A legutóbbi bajnokságban a 17., még éppen bennmaradó helyen végeztek.

Az Aranycsapat játékosait, Grosics Gyulát és Buzánszky Jenőt nem kell bemutatni a futballt kedvelőknek - de Ilku István, Monostori Tivadar és Szűcs Lajos neve is ismert. Említhetjük még Mucha Józsefet, Szabó Józsefet, Varga Jánost, Szuromi Antalt és Halász Lászlót is.

Ma ugyan nincs már szénbányászat Dorogon, de van felújított stadion, amely Buzánszky Jenő nevét viseli, új mûfüves edzőpálya és korszerűsített kiszolgálóhelyiségek.