HÍREK

Valószínűleg ő lehetett Magyarország egyik első sportcelebritása, ahogy akkor mondták: sportprimadonnája. Aktív társasági életet élt, a sajtóban gyakran jelentek meg róla cikkek, színésznő-feleségei voltak, szerette az elegáns ruhákat, saját autója is volt. Orthról többen is úgy tartották, hogy korának legjobbja, sőt, egyenesen minden idők legjobb magyar labdarúgója volt. Ez utóbbi kép kialakításában komoly szerepe lehetett Barcs Sándornak, aki az 1950–1970-es években MLSZ-elnök, valamint FIFA- és UEFA alelnök és egy ideig ez utóbbinak megbízott elnöke is volt. Barcs Puskással összevetve a sokoldalú Orthot találta jobb játékosnak, és ezt több fórumon is hangoztatta, így például az Alberttől Zsákig című kötet előszavában is.

Orth György nevéhez napjainkban is ezeket a jelzőket fűzik, noha ma már aligha él olyan ember, aki látta őt játszani, és emlékezhet is a játékára (Orthról filmfelvétel csak minimális mennyiségben maradt fenn).

Orth György már játékos korában bekerült a kánonba – minden bizonnyal teljes joggal, hiszen a kortárs beszámolók is (külföldön is) egyöntetűen szuperlatívuszokban írtak róla. Neve a médiában is etalon lett, immár egy évszázada, hogy rendre felbukkan újságok hasábjain, illetve az utóbbi években internetes oldalakon. Azonban nemcsak írott médiumok, de emlékművek is emlékeztetik az embert Orth Györgyre. Jelen írás – amely a szerző reményei szerint nem csak egy újabb emlékeztető, de új összefüggéseket és ismereteket is bemutat – ez utóbbiakat veszi röviden sorba, kiemelten foglalkozva Orth mellszobrának „történetével”, levéltári dokumentummal is illusztrálva azt – olvasható a Magyar Nemzeti Levéltár cikkében.

Az írás teljes verziója ITT található.