HÍREK

Brüll Alfréd, minden idők legnagyobb formátumú magyarországi klubelnöke 1876. december 10-én született Budapesten. 
1906-tól a Sport-Világ, 1908-tól a Nemzeti Sport munkatársaként dolgozott. A hat nyelven beszélő Brüll a magyar sport, főleg a birkózás és a labdarúgás ismert mecénása volt. 
Elnökként 1905 és 1940 között állt az MTK, illetve annak profi alakulata, a Hungária FC élén. 1912-ben 155 000 koronával támogatta a Hungária körúti MTK-pálya felújítását, s az ennek fejében kapott részvényeket a klubnak ajándékozta.
Az első világháború idején a Nemzetközi Vöröskereszt megbízottjaként tevékenykedett, saját vagyonából is segítve a háború katona és civil áldozatait. Egy időre Isztambulba küldték, ahol az ottani magyar kórház egyik vezetője volt.
1908-től a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) alelnöke, 1909-től a Magyar Úszó Szövetség elnöke volt. 1920-1924 között a Magyar Birkózók Országos Szövetségét irányította. 1924-ben a Nemzetközi Amatőr Birkózó Szövetség elnökévé választották, s négy évben keresztül töltötte be ezt a tisztséget. Az úszósport és a birkózás modern szabály- és versenyrendszerének egyik kialakítója. 
A sikeres üzletember óriási vagyonából rengeteget áldozott a sportra. Az a mondás járta róla a harmincas években, a Hungária legnagyobb diadala idején, hogy egy-egy bajnoki címre ráment valamelyik Andrássy úti bérháza.

A szerződésben rögzített jutalmakon kívül hol aranyórával, hol aranygyűrűvel kedveskedett játékosainak. 
A kék-fehérek a harmincas években mindössze egyszer, 1934-ben nem végeztek az első három között a bajnokságban, 1936-ban és 1937-ben viszont aranyérmet nyertek, s 1940-ben is csak rosszabb gólarányuk miatt szorultak a Ferencváros mögé, a második helyre.
A második zsidótörvény hatására Brüll Alfréd, Preiszman Lajos és Fodor Henrik az 1940. június 26-án megtartott, keserű hangulatú klubértekezleten úgy döntöttek, hogy - miután mást úgysem tehetnek - a csapat érdekében visszavonulnak. A játékosok és más érintettek azonban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy elnökük és munkatársai nélkül nem folytatják tovább. A Hungária FC kimondta teljes feloszlatását. Brüll nélkül nem lett volna Közép-Európa egyik legjelentősebb klubja a Hungária – és Brüll nélkül a Hungária nem is akart létezni.                                                                         

Brüll Alfréd a zsidótörvények elől Svájcba emigrált. 1943-ban a zsidó üldöztetések megszüntetéséről kapott hamis értesülés nyomán - azt üzenték neki, hogy Horthy leállíttatta a deportálásokat - hazatért.

1944. március 19-én a németek megszállták Magyarországot. A Gestapo Brüll Alfrédot május 10-e körül hurcolta el az Andrássy út 9. szám alatti Brüll-villából. Először a csepeli Mauthner-telepre, egy polgári internáló táborba került, majd Kecskemétre, a téglagyár területén felállított gyűjtőtáborba vitték, ahova 5413 zsidót zsúfoltak be.
A Harc című, szélsőségesen antiszemita hetilap 1944. június 10-i számában közölt egy május végén a Mauthner-telepen készült fotót Brüll Alfrédról és a később szintén a fasizmus áldozatává vált Radó Sándor színművészről.

A Kanadai Magyar Munkás című folyóirat 1955. évi 8. számában Sós Endre író, újságíró a „Feledhetetlen útitársak. Emlékezés a kiirtott magyarországi zsidóság neves mártírjaira” című visszaemlékezésében megerősíti, hogy Kecskeméten, a téglagyári gettóban együtt volt Brüll Alfréddal.

A Honismeret című folyóirat 2018. évi 5. számában jelent meg Végső István tanulmánya „ A Három Város zsidóságának sorsa: Kecskeméti izraeliták útja a halálkamrák felé” címmel. Az írásból kiderül, hogy a kecskeméti téglagyári gettóból a zsidók Auschwitz-Birkenauba kerültek. A gyűjtőtáborban gyilkosságokról sem a visszaemlékezés, sem a tanulmány nem ír. Egyes becslések szerint az elviselhetetlen körülmények miatt azonban mintegy 70 személy öngyilkos lett. A deportálás előtti napokban pesti cionisták hamis papírokkal 13 zsidót kimentettek a téglagyárból, de Brüll Alfréd nem volt köztük.
Neki más sors jutott, mint Aschner Lipótnak, a Tungsram megalapítójának, aki több mint egy évtizeden át volt az Újpesti Torna Egylet (UTE) elnöke és fő támogatója, s ő építtette az Újpest stadionját is. Őt a Gestapo Magyarország német megszállása után néhány nappal elhurcolta Apostol utcai villájából. A dachaui (más források szerint mauthauseni) haláltáborból 1944. decemberében a Tungsram Rt. tulajdonosai 100 ezer frankos váltságdíjjal kivásárolták, és Svájcba, Genfbe távozhatott. 1948-ban visszatért Budapestre.
Vajon Brüll Alfrédnak ez miért nem adatott meg?...

A kecskeméti gyűjtőtáborból két szakaszban deportálták a zsidókat: az elsőre 1944. június 27-én, a másodikra június 29-én került sor. Bár eredetileg ebből a gyűjtőtáborból a zsidók egy részét osztrák–cseh területen lévő munkatáborokba szánták, de végül mindenkit, így Brüll Alfrédot is Auschwitz-Birkenauba vitték. 
A borzalmakat túléltek visszaemlékezései szerint 1944. decemberében, 68. születésnapja után néhány nappal a láger egyik gázkamrájában halt meg. 

Vázsonyi Vilmosné „Egyszer volt ...: Emlékirat 1947-ből” című visszaemlékezésében a 68. oldalon is található utalás arra, hogy Brüll Alfréd unokaöccse, Vázsonyi Vilmos a 2012-ben megjelent „Egy fölösleges ember élete” című kötetben a 136-137. oldalon lejegyzett beszélgetésben közli nagybátyja halálának körülményeit: "...Auschwitzban pusztították el, Mengele felismerte, felismerte valami németországi futballizéből. De nem ezért ölette meg, mindenképpen elpusztította volna, ez csak olyan pozitív, személyes valami volt, hogy igen?, doktor úr?, jó napot, nem tudom micsoda, balra..."

A Yad Vasem Intézet honlapján lévő adatbázisban a holocaust áldozatai között szerepel Brüll Alfréd neve is (elírva, Bruell Alfred, Budapest), és sajnos, csak néhány adat van róla. 

Brüll Alfréd emlékét a Kozma utcai izraelita temetőben a családi sírbolt, az Új Hidegkuti Nándor Stadionban emléktábla őrzi. A stadion mellett utcát neveztek el róla. Az egyéni sportágakban az utánpótlás nevelésről gondoskodó MTK Akadémia szintén az ő nevét viseli.

Születésének évfordulóján, 2019. december 10-én Budapesten, a VI. kerületi Andrássy út 9. számú ház előtt rakta le az MTK sportegyesület Brüll Alfréd botlatókövét (stolpersteine) a MAZSIKE és az MTK Baráti Kör együttműködésével.