Az MTK Budapest Labdarúgó Zrt. hivatalos honlapja

MTK Facebook MTK Instagram MTK Twitter MTK YouTube

HÍREK

Ezen a napon hunyt el Sebes Gusztáv, az Aranycsapat szövetségi kapitánya, a totális futball előfutára

2019-01-30

Ezen a napon hunyt el Sebes Gusztáv, az Aranycsapat szövetségi kapitánya, a totális futball előfutára

Sebes Gusztáv (Budapest, 1906. január 22 – Budapest, 1986. január 30.) válogatott labdarúgó, mesteredző (1961), az Aranycsapat szövetségi kapitánya.

Scharenpeck Gusztáv néven látta meg a napvilágot egy budapesti munkáscsaládban. A Ferencváros egyik bérkaszárnyájában nőtt fel, az elemi második osztályában József Attila osztálytársa volt, gyerekkorát a Haller téri grundon töltötte. Édesapjáról "mintázta" a költő Csoszogit, az öreg susztert.

1921-től 1924-ig a Vasas labdarúgója volt. 1925-ben Franciaországba ment dolgozni, ahol kiscsapatoknál szerepelt a Francia Munkás Sportszövetség bajnokságában, 1926/27-ben a Renault gyár csapatát erősítette. 1927-ben tért haza, s a MOM játékosa lett, ahol csapattársa volt Toldi Géza.

Még ebben az esztendőben igazolt az akkor Hungaria FC néven szereplő klubunkhoz, s a csapat intézőjének javaslatára ekkor magyarosította nevét Sebesre. Három bajnoki aranyérmet nyert (1928-29, 1935-36, 1936-37). Megbízható jobbfedezet volt, a fedezetsor mindhárom helyén és az összekötő posztján is játszott. A labdát jól kezelte, ügyesen helyezkedett, határozottan szerelt és pontosan passzolt. Gyorsasága és fejjátéka nem volt kifogástalan. Fáradhatatlan, sportszerű játéka azonban a csapat értékes tagjává tette. Leginkább az ellenfél csatárainak semlegesítésében tűnt ki, szigorú, szoros és fáradhatatlan emberfogásával.

Csapatunkban1927 és 1940 között 200 bajnoki mérkőzésen lépett pályára, s 2 gólt szerzett. Az MTK örökös bajnoka.

Egyszer, 1936-ban szerepelt a válogatottban, Németország volt az ellenfél a Hungária körúton (3-2).

Sebes tudatosan készült az edzői pályára. Még játékos pályafutása alatt, 1938-ban letette az edzői vizsgát. Edzői pályafutását 1940-ben a Szentlőrinci AC-nál kezdte, majd a Szentlőrinci AC, a Weiss Manfréd SE és a Budafoki MTE trénere lett.

A második világháború után, a magyar labdarúgás újjászervezésekor a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) Edzői Testületének elnökévé választották, és szövetségi edzőnek, Gallowich Tibor szövetségi kapitány közvetlen segítőjévé nevezték ki. Gyorsan haladt előre a (sport)politikai ranglétrán: 1946-ban a Magyar Kommunista Párt sportosztályán dolgozott, 1947 és 1950 között a Szakszervezetek Országos Tanácsának sportosztályát vezette. 1948-1951 között a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, 1950-1956 között az Országos Testnevelési és Sportbizottság elnökhelyettese volt. Politikai befolyását a sport, és különösen a labdarúgás érdekében kamatoztatta, olyan dolgokat is elintézett, amikre mások nem lettek volna képesek.

1945-től 1949-ig a magyar válogatott edzője, 1949-ben nevezték ki szövetségi kapitánnyá, ekkor kezdődött az 1956-ig tartó „Sebes-korszak”, amelyben a magyar válogatott korszerű támadójátékával végigverte a világot. A nemzeti tizenegy 1950-től négy éven át maradt veretlen nemzetközileg jegyzett mérkőzéseken.

Sebes irányításával nemzeti együttesünk 1952-ben olimpiai bajnok lett Helsinkiben, 1953-ban megnyerte az Európa-kupát, a mai Európa-bajnokság elődjét, az 1954-es svájci világbajnokságon ezüstérmet szerzett. A sporttörténelembe mégis talán 1953-ban Londonban, az évszázad mérkőzésén írta be nevét kitörölhetetlenül: az általa vezetett Aranycsapat 6:3-ra győzte le az addig otthon verhetetlennek hitt angolokat. A Moszkva válogatottja ellen vívott két találkozót is beleszámítva összesen 69 mérkőzésen irányította nemzeti tizenegyünket, nála többször csak Baróti Lajos (117 meccs) dirigálta a magyar válogatottat.

Mérlege: 69 mérkőzés - 50 győzelem - 12 döntetlen - 7 vereség - 278:97- es gólarány - 81%-os teljesítmény. A rúgott gólok átlaga mérkőzésenként 4(!), a kapottaké alig másfél!

Azonban Sebest is utolérte a balszerencse: a csapat 1954-ben a világbajnokság berni döntőjében 3-2-re alulmaradt az esélytelennek tartott nyugatnémet válogatottal szemben. Magyarországon a vereséget nemzeti katasztrófaként élték meg, ezután robbant ki a Rákosi-korszak első spontán tüntetése Budapesten, ahogy később nevezték, a "focialista forradalom". Sebes nem mondott le, de helyzete megrendült, hiába nyerte továbbra is a mérkőzéseket a válogatott. 1956 július elején felmentették, az októberi forradalom után pedig az Aranycsapat széthullott.

1957-től 1968-ig szakvezetője, illetve szakmai tanácsadója volt az Újpesti Dózsa, a Bp. Honvéd és a Diósgyőri VTK együttesének is.

Sebes sokat kísérletezett a válogatott összeállításával, sokszor változtatta a játékosok pozícióit, így született meg a hátravont középcsatár posztja is. Az általa alkalmazott 4-2-4-es taktikáját a brazil válogatott fejlesztette tovább, a hetvenes évek elején az Ajax és a holland válogatott a „totális futballban” tökéletesítette. 1954-ben alapító tagja volt az Európai Labdarúgó Szövetségnek (UEFA), amelyben 1960-ig alelnökként tevékenykedett.

2010-ben a Los Angeles Times minden idők harmadik legjobb futballedzőjének választotta: „Ő volt a lángész az 1950-es évek rendkívüli magyar csapata mögött, amelyik ezüstérmet szerzett az 1954-es svájci világbajnokságon. A válogatott az ő irányításával 32 egymást követő mérkőzésen veretlen tudott maradni. Sebes a 4-2-4-es felállás alkalmazásának úttörője és a világhírű holland edző, Rinus Michels előfutára volt” - szólt az indoklás. Pályafutásáról két könyvet írt, A magyar labdarúgás (1955) és Örömök és csalódások (1985) címmel.

1986. január 30-án, nyolcvan éves korában hunyt el.

Kapcsolódó cikkek

következő Mérkőzés

2020-01-26 00:00 Új Hidegkuti Nándor Stadion

MTK BUDAPEST

VS

SZEGED-CSANÁD GROSICS

Ne maradjon le egy eseményről sem! Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Szponzorok

Prohuman