HÍREK

Ezen a napon született Mándi Gyula, Mandula, az Aranycsapat "állami edzője"

2019-01-21

Ezen a napon született Mándi Gyula, Mandula, az Aranycsapat "állami edzője"

120 éve született Mándi Gyula, az Aranycsapat "állami edzője".

Mándi Gyula, avagy Julius Mandel (Budapest, 1899. január 21. – Budapest, 1969. október 18.) magyar válogatott labdarúgó, mesteredző (1961). 1950-től 1956-ig a magyar válogatott, az Aranycsapat pályaedzője. 1959 és 1964 között az izraeli labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya.

Beceneve Mandula volt. (Egyes források hibásan, 1899. július 14-ét adják meg születési idejeként).

A Tisza Kálmán téri grundon kezdte “pályafutását” a két György, Molnár  és Orth társaságában. Középiskolásként az Ékszerészek csapatában játszott, majd egy év múlva már a Fradiban rúgta a labdát. Nem volt egyszerű dolga, hiszen a legendás Rumbold, Payer kettőssel kellett megküzdenie a csapatba kerülésért. Ez nem is sikerülhetett a mindössze 16 esztendős ifjúnak, aki két év alatt mindössze 13 mérkőzésen jutott szóhoz, válogatott riválisai miatt nem sok szerepet kapott.

1919-ben az MTK és Orth hívására igent mondott. Az FTC nem szívesen adta. Tudták, hogy tehetséges, de azt is belátták, hogy még nem fér be a Fradiba. Klubunk öt (!) játékost adott cserébe a zöld-fehéreknek.

Mándi az MTK fénykorában olyan futballistákkal játszott együtt, mint Plattkó Ferenc, Guttmann Béla, Sebes Gusztáv, Kalmár Jenő, Schlosser Imre, Barátky Gyula és Sas Ferenc. Játéka stílust teremtett. Nem hatalmas előrerúgásokkal tisztázott, mint kortársai, hanem „észhátvédként” jó helyezkedéssel és rövid, ámde annál gyorsabb és pontos passzokkal indította társait. Fölényes játékintelligenciája és technikai tudása kivételes ütem- és helyezkedési érzékkel párosult. Szinte kiszámította a labda várható útját és annak megfelelően helyezkedett. Kortársai „a helyezkedés művésze és a tempóérzék világbajnoka" címmel ruházták fel – méltán. Eleinte ugyan nem nagyon értették meg játékfelfogását. Rövid, fedezetszerű átadásait valósággal kigúnyolták. Idővel azonban rájöttek, hogy ez a korszerű, ez felel meg a fejlődés irányának.

Kilencszeres bajnok (1919–20, 1920–21, 1921–22, 1922–23, 1923–24, 1924–25, 1928–29, 1935–36, 1936–37), háromszoros Magyar Kupa győztes (1923, 1925, 1932), 1923-ban az év játékosa.

Egy térdficam törte ketté játékoskarrierjét 1924-ben. Számtalan súlyos sérülésen esett át. Többször operálták, amelynek következtében az egyik lába jó 3-4 centivel megrövidült. De Mándi sántán is a leggyorsabb hátvédeink közé tartozott. 1937-ben véglegesen visszavonult.

Klubunkban (MTK, Hungária FC) 1919 és 1937 között 324 mérkőzésen lépett pályára, és 12 gólt szerzett.                                                               

A válogatottban 1921 és 1934 között 32 alkalommal szerepelt. Érdekesség, hogy első, és utolsó válogatottbeli szereplése is a Hungária körúti stadionban volt. Németország ellen debütált Fogl Károly bekkpárjaként. Tagja volt az 1924-es olimpiai labdarúgó válogatottnak, játszott mindkét mérkőzésen és így részese volt az „egyiptomi csapásnak”.

Közel járt a negyedik x-hez, amikor abbahagyta a labdarúgást. A kék-fehér színekhez mindvégig hű maradt! Az MTK örökös bajnoka!

Visszavonulás után a Ganz TE-ben kezdett edzősködni, majd a magyar válogatott pályaedzőjeként az Aranycsapat korszakában Sebes Gusztáv munkáját segítette az akkori szóhasználattal, mint "állami edző". A csapattal 1952-ben a helsinki olimpián aranyérmet, 1953-ban Európa-kupát (a mai Európa-bajnokság elődje), 1954-ben a svájci világbajnokságon ezüstérmet nyert. És persze, ott ült a kispadon Londonban az évszázad mérkőzésén is!

1958-ban a brazil América FC edzője lett. Guttmann Béla és Kürschner Izidor után egy újabb egykori MTK-játékos kezdett munkába Dél-Amerikában. 1959 és 1964 között Izrael válogatottjának  szövetségi kapitánya volt. 1960-ban az Ázsia-kupában ezüstérmes lett az izraeliekkel.

Azok közül, akik nagyon közel álltak az Aranycsapathoz, sokan vallották: Sebes sokat kísérletező, pazar szervező, feltétel teremtő vezető volt, de amit a pályán csapatként tudtak Puskásék, ahhoz legalább annyi köze volt Mándi Gyulának, mint magának a szövetségi kapitánynak. Mándi az alábbi fotón a kép jobb oldalán látható.

Kapcsolódó cikkek

következő Mérkőzés

2020-02-02 17:00 Új Hidegkuti Nándor Stadion

MTK BUDAPEST

VS

DOROGI FC

Ne maradjon le egy eseményről sem! Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Sponsors

Prohuman