DICSŐSÉGTÁBLA

Magyar bajnoki aranyérem

1904, 1908, 1914, 1917, 1918, 1919, 1920, 1921, 1922, 1923, 1924, 1925, 1929, 1936, 1937, 1951, 1953, 1958, 1987, 1997, 1999, 2003, 2008

Klubunk elsőosztályú tagságával egy olyan versengés kezdődött a magyar labdarúgásban a XX. század elején, ami azóta sem ért véget. Ami a hagyományokat illeti: az MTK és az FTC a magyar labdarúgás legrégibb és legnagyobb presztízsű párharca. Egy évvel első bajnoki bajnoki bronzérmünk után 1904-ben megszületett az első bajnoki cím, amelyet azóta még 22 további követett. A klub kezdeti sikerei mögött már ott állt az a Brüll Alfréd, aki alelnökként, majd 1905-től elnökként a klub soron következő közel négy évtizedes történetének meghatározó személyiségeként legendássá vált. Sportszerető elnökként sokszor saját magánvagyonát áldozta fel a kék-fehér klub sportsikerei érdekében.

A második bajnoki címet az MTK 1908-ban veretlenül szerezte a nagy rivális FTC és a MAC előtt.

Az 1914-es harmadik bajnoki elsőség megnyerése után, amely egy összesen tízéves győzelmi sorozat nyitánya lett, új edző az angol Jimmy Hogan érkezett a csapathoz. Az MTK-nál eltöltött hét év alatt összesen hat bajnoki elsőséget szerzett a klubnak (1916–22). A fantasztikus tréner ezzel a teljesítményével máig az MTK legsikeresebb edzőjének tekinthető. A sorozatban megnyert tíz bajnoki cím olyan teljesítmény volt, amely azóta is példa nélkül áll a magyar labdarúgás történetében.

Az amatőr sikerkorszak abszolút csúcsa az 1917–1918-as év volt, amikor is a csapat 147 gólt rúgott és emellett mindössze csak 10-et kapott a 22 bajnoki mérkőzés során. Abban az évben az MTK két legendás világklasszis csatára összesen 87 gólt szerzett. Schaffer Alfréd 46, míg Schlosser Imre 41 góllal zárta a bajnoki szezont. Az 1920-as évekre az MTK játéka világszínvonalú volt és Európa egyik legjobb klubcsapatával rendelkezett. Az akkori MTK erejéről legjobban az osztrák futball-szakíró Willy Meisl egy 1922-ben megjelent cikke árulkodik, amelyben azt állította, hogy a kontinensen három nagy csapat van: a Barcelona, a Sparta Praha és a budapesti MTK. Meisl azt is hozzátette, hogy az „MTK egész Európát elözönlötte a legjobb játékosokkal és sokat, nagyon sokat tett nemcsak nemzetének, hanem a kontinens futballsportjának érdekében is.”

Tény, hogy az MTK 1919 és 1922 között 71 nemzetközi mérkőzést játszott, ebből 51-et megnyert, 11-et elveszített, 222 gólt rúgott és csak 86-ot kapott. Ráadásul e találkozók túlnyomó többségét idegenben, vendégként játszotta. A legyőzöttek között találkozhatunk a Bayern München vagy a Real Madrid nevével is. Az 1913 és 1925 között minden alkalommal bajnokságot nyerő MTK azzal tudott a világ élvonalába kerülni, hogy az 1922-ig a Hungária körúton edzősködő Hogan új játékstílust teremtett meg a csapatnál. Neki köszönhetően az MTK nem pusztán megtanulta, de tovább is fejlesztette az eredetileg a skót futballra jellemző taktikai és technikai sajátosságokat. A látványos stílust játszó MTK a többi csapattal ellentétben a labdát rövid és lapos passzokkal járatta, játékát a sok improvizálás, a cselezgetés, és a finom technikai megoldások jellemezték. Erre az időszakra esett az MTK legnagyobb sikere, az FTC elleni 11:2 arányú győzelem (1924-ben).

A Hogan-korszak után az új edző, a még modernebb játékmódot bevezető Révész Béla lett. A siker érdekében a vezetők lemondtak az idősebb és sérülékenyebb játékosokról és a helyükbe fiatalabb, sikerre éhes játékosokat építettek be. A számítás bevált, ugyanis a Hungária FC - ekkor már ezen a néven szerepeltünk - egy vereséggel és öt döntetlennel, egy pont előnnyel a Ferencváros FC előtt újra első lett a bajnokságban 1929-ben.

A következő bajnoki aranyra egészen 1936-ig várni kellett. Csapatunk úgy kezdte a bajnokságot, hogy edzőnek hazajött korábbi legendás játékosunk, Schaffer Alfréd, a népszerű Spéci. A korábbi játékosokat fegyelemre tanító és csak egy játékost, a jobbszélsőként mindkét lábbal jól focizó Sas Ferencet beépítő Spéci alatt öt pont előnnyel nyerték meg a bajnokságot a kék-fehérek. A következő bajnokságot is sikerült aranyéremmel zárni, egy pont előnnyel a második helyezett Ferencváros előtt.

A megszűnés - 1940. július 8-án, a közgyűlés határozata megszűntette a Hungáriát - után ismét feltámadtunk: a negyvenes évek második felében már Bukovi Márton irányította az MTK futballcsapatát, aki dobogós helyezések után 1951-ben - 14 év után - ismét bajnoki címet nyert a klubnak. 1953-ban a Textiles Szakszervezethez került vissza az MTK, a változatosság kedvéért ekkor Budapesti Vörös Lobogó néven szerepelt, és még abban az évben ismét bajnok lett, mindkétszer a nagyhírű Honvéd előtt.

Az 1957-58-as bajnokságban, az MTK - végre saját néven - ismét megnyerte a bajnokságot, még mindig Bukovival.

Ezt egy közel 30 éves bajnoki elsőség nélküli korszak követte. 1986-ban viszont sikerült edzőnek szerződtetni a Rába ETO-val két bajnoki címet szerző Verebes Józsefet, aki kieső helyen vette át az együttes vezetését. 1987-ben azonban a Mágussal ismét bajnok lett az MTK. Verebes irányításával Gáspár, Petry, Híres, Lőrincz, Szalai, Bognár, Turtóczky, Kékesi, Talapa, Boda és Katzenbach főszereplésével lett első a csapat.

1994-ben nagy meglepetésre kiesett az előző évben még negyedik csapat. Azonban elkezdődött a Várszegi-korszak, amely kivételes lehetőségeket hozott el a klubnak a magyar mezőnyben. Az új tulajdonosnak köszönhetően a csapat rendre a bajnokság esélyeseként vághatott neki a szezonnak. Ezt az esélyt négy alkalommal sikerült valóban bajnoki címre váltani. A csapat az 1996-97-es szezonban, tíz év után óriási fölénnyel bajnokságot nyert. A kor kiemelkedő játékosai Petry, Lőrincz, Halmai és Illés, edzőjük a korábbi szövetségi kapitány Garami József és a későbbi kapitány, Egervári Sándor.

Az éremkollekcióba bekerült még három további bajnoki cím (1999, 2003, 2008). Ezek közül az utolsó azért emlékezetes és eltérő a többitől, mert a csapat a 2001-ben Agárdon megnyitott Sándor Károly Akadémia növendékeire épült. Az akadémia induló korosztálya adta a 2008-ban újra bajnok MTK játékosállományának jelentős részét, miközben a hazai mezőny további tagjaihoz is több akadémián felnőttjátékos került. Ez az elsőség az MTK utolsó hazai aranyérme az élvonalban.

Magyar bajnoki aranyérem

Sponsors

Prohuman