HÍREK

Károly Jenő az MTK 1. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 17. játékosa. Ő volt az első, aki az MTK labdarúgójaként húzhatta magára a címeres (pontosabban, az akkor még címer nélküli) mezt. A nemzeti csapat 2. hivatalos találkozóján, 1903. április 5-én Budapesten, a Millenáris-pályán Csehország (2:1) ellen lépett pályára.

Az MTK első 15 válogatott játékosa: Károly Jenő, Holics Ödön, Nagy Ferenc, Weisz Ferenc, Schaar Izidor, Sebestyén Béla, Domonkos László, Bíró Gyula, Schlosser Imre, Kürschner Izidor, Csüdör Ferenc, Vágó Antal, Kertész II Vilmos, Révész Béla és Hlavay György.

És egy vitatott ügy: Pozsonyi Imre klub hova tartozása egyetlen válogatottbeli szereplésekor (1902. október 12.), későbbi átigazolása az MTK-ba, mind a mai napig nem tisztázott. A hivatalos források a válogatottban a MÚE (Magyar Úszó Egyesület) játékosaként tüntetik fel, s a korabeli sajtó is ezt írja. Az MLSZ ebben a futball történeti kérdésben azóta sem foglalt állást, az MTK pedig kezdetektől fogva Károly Jenőt tekinti a klub első válogatott játékosának. A dokumentumok hiányosak - abban azonban a legtöbb futball történész egyetért, ne romboljunk le egy több mint száz éves MTK klub legendát!

Károly Jenő 17 évesen már az első osztályban, az MTK-ban futballozott. és a válogatottban is bemutatkozott, az MTK-ból elsőként. Először jobböszekötőt játszott, de igazi helyét a középfedezet posztján találta meg. Klubjával kétszer bajnoki címet (1904, 1907-1908), kétszer gólkirályi címet (1903 - 15 gól, 1905 - 13 gól) szerzett. Az 1909-1910-es bajnokságban az "Év labdarúgójának" választották (bár, hogy egyáltalán ekkor létezett-e ez a cím, azt több futball történész is vitatja). A Bíró Gyula-Károly Jenő-Vágó Antal összetételű fedezetsor tagja volt, amely az első igazi magyar "középpálya" - igaz, nem sokszor játszottak együtt.

Az MTK-ban 1903 és 1910 között 95 bajnoki mérkőzésen 106 gólt szerzett.

Egy korabeli "világrekord" is fűződik a nevéhez: ő vezeti a labdarúgás történetével és statisztikájával foglalkozó szervezet, az IFFHS rangsorát az egy mérkőzésen szerzett legtöbb gól tekintetében. Az MTK színeiben  1905. októberében a MAFC elleni összecsapáson 11-szer volt eredményes. A nemzetközi lista az 1888 és 1910 közötti időszakot dolgozza fel.

1910-től 1919-ig a Budapesti AK csapatában játszott. Itt az 1911-1912-es idényben elért harmadik hely volt a legjobb eredménye.

A válogatottban 1903 és 1918 között 25 alkalommal szerepelt, és 10 gólt lőtt. Tagja volt az 1912. évi olimpiai játékokon vigaszdíj győztes magyar együttesnek.

Az MTK Örökös Bajnoka!

Az első világháború után 1920-tól 1926-ig Olaszországban dolgozott edzőként és ott is halt meg, mindössze 40 évesen. Szíve, amely a zöld gyepen két évtizeden át tűrhetetlenül erősnek bizonyult, egy forró júliusi napon váratlanul örökre cserben hagyta. A Juventus edzőjeként rivoli otthonában érte a szívroham.

A Juventus első bajnoki címét 1905-ben nyerte, az akkor még csak 3 csapatos bajnokságban.

A következő években folyamatosan fejlődött az együttes, ám az igazi fellendülés az I. világháború után következett be. A csapat első kiemelkedő tudású edzője Károly Jenő volt, aki 1926-ban ismét bajnoki címhez vezette a csapatot.

Úgy lett olasz bajnok együttesével, hogy az északi liga fináléjának mindent eldöntő harmadik meccse (2:1) előtt három nappal szívinfarktus következtében elhunyt. A „nagydöntőben” aztán a Juve - volt mesteréért is küzdve - kiütötte (7:1, 5:0) az Alba Romát.

Csapata bajnok lett, de ezt már nem érthette meg a  feledhetetlen „Tanár úr" - aki ezt a kitüntető elnevezést kiváló labdarúgó képességei miatt kortársaitól kapta,

A Juventusnál az 1925-1926-os bajnoki címet tekintik az elsőnek, az  "igazinak". A klubnak Károly Jenő edző mellett két sztár futballistája, Viola József és Hirzer Ferenc is magyar volt.

Rivoliban élt a család, Károly Jenő ott is halt meg. Torinóban temették el, de a sírt az idők folyamán megszüntették.

Torinóban a Juventus Múzeumban van egy hatalmas fotója. Mint az első bajnok csapat (posutumusz) edzője, vele kezdődik a kiállítás!