Keresés

„Mindent a futballnak és az MTK-nak köszönhetek.” Szoboravatás Agárdon, a Sándor Károly Labdarugó Akadémián (GALÉRIA)

Publikálva: 2015.09.14 Frissítve: 2015.09.20 Labdarúgás

Különleges és felemelő napra ébredtek ma mindazok, akik részt vettek az ünnepélyes eseményen. Sándor Károly, a tavaly 86 évesen elhunyt, legendás „Csikar”, Boros Péter szobrászművész által készített szobrát leplezték le, az agárdi Sándor Károly Labdarugó Akadémián.

Sándor Károly, Csikar Szegeden, 1928 november 26.-án született. A kiváló labdarugó, jobbszélső, csatár volt. Gyors felfutásairól és éles szögből elért góljairól volt híres. Szülővárosában a Móravárosi Kinizsiben kezdett focizni. 1947-ben szerződtette az MTK, melyhez egész pályafutása alatt hű maradt. 1951-ben, 1953-ban és az 1957/58-ban magyar bajnok, 1952-ben Magyar Népköztársasági Kupa-, 1955-ben és 1963-ben Közép-Európai Kupa-győztes, valamint 1964-ben KEK-döntős. Pályafutása során összesen 379 bajnoki mérkőzésen 182 gólt ért el, valamint 1955 és 1964 között 21 nemzetközi mérkőzésen szerepelt és 11 alkalommal volt eredményes.

1949 és 1964 között 75 alkalommal szerepelt a nemzeti tizenegyben, 27 gólt szerzett. Az ötvenes évek elején többnyire tartalék volt. Az Aranycsapat idején Budai volt a riválisa a poszton és mivel Sebes Gusztáv a Honvéd szélsőjét favorizálta, lemaradt az 1952-es olimpiai aranyról, nem játszott az évszázad mérkőzésén, csak csere volt és az 1954-es világbajnokságra sem nevezték, bár kiutazott a csapattal. 1957-től a válogatott csapatkapitánya volt, Puskástól örökölte a karszalagot. Részt vett az 1958-as svédországi és 1962-es chilei világbajnokságon. Svédországban 10. helyezést ért el a csapattal, utóbbin pedig a legjobb nyolc között estek ki a későbbi döntős Csehszlovákia ellen, így ott a csapat 5. lett. Pályafutása utolsó évében még szerepelt az Eb-selejtezőkön (akkor: Nemzetek Európa Kupája), de a spanyolországi négyes döntőn már nem lépett pályára.

1964-ben fejezte be pályafutását, amikor az MTK a KEK-döntőben a megismételt, második mérkőzésen alularadt a portugál Sportinggal szemben. Becenevét – saját bevallása szerint – onnan kapta, hogy nem volt olyan labda, amit ne próbált volna megszerezni, kicsikarni. Mások szerint viszont csapattársai labdakérései során kiabált „Karcsi-Karcsi” alakult Csikarrá.

1951-ben a Magyar Népköztársaság kiváló sportolója, 1954-ben a Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója, 1993-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, 1998-ban pedig a Magyar Köztársaság Elnökének arany emlékérmét. 2001-től az Ő nevét viseli az agárdi labdarugó akadémia. 2010-ben a Hegyvidék díszpolgára, 2014-ben pedig átvehette életmű kategóriában a MOB Fair Play-díját.

Életének 86. évében, 2014 szeptember 10-én hunyt el Budapesten.

A szobor avatásán elsőként Lassú Zsombor, akadémista, az MTK Budapest U19-es csapat játékosa mondta el ünnepi beszédét, melyben beszélt arról, hogy mit jelent nekik, fiataloknak, hogy kiváló játékosról elnevezett akadémián futballozhatnak.

Ezután Boros Péter, a szobor alkotója kapott szót. Elmondta, hogy nagy megtiszteltetésnek tartja a felkérést, és ismertette a szobor elkészültének menetét. Megemlítette, hogy először statikusabb változatban gondolkodott, de végül sokkal dinamikusabb, Csikarra igazán jellemző mozdulatot öntött bronzba. Beszéde végén sok sikert kívánt az akadémia tanárainak, edzőinek valamint valamennyi játékosának.

Tamási Zsolt, a Sándor Károly Labdarugó Akadémia vezetője szólt arról, hogy az Akadémia tizenöt éves történetének egyik legfelemelőbb pillanata a mostani. Az agárdi auditóriumban kezdetektől látható Sándor Károly fotója, mostantól pedig mindenki, aki ide belép, találkozhat a szoborral, eszébe juthat a „Legenda”.

Végezetül a Magyar Testgyakorlók Köre elnöke, dr. Deutsch Tamás kapott szót. Az elnök szerint a labdarúgó már életében szobrot érdemelt volna, melyet most, halálának első évfordulóján állítottak fel. Említést tett Csikar bácsi csibészségéről, vagányságáról, szerénységérő. Beszélt arról, hogy miként igazolt az MTK-ba, hogy a főváros kezdetben megszédítette a fiatal labdarúgót, de Bukovi Márton segítségével megtalálta a helyét, otthonra lelt a klubban. Kiváló játékos, vérbeli szélső lett belőle.

Sándor Károly, „Csikar” szobrának ünnepélyes leleplezésére, a beszédek után került sor. A szobrot dr. Deutsch Tamás, az MTK elnöke, Tamási Zsolt, a Sándor Károly Labdarugó Akadémia igazgatója, valamint Kanta József  a labdarúgócsapat kapitánya leplezte le. A szobor, közel egy tonnát nyomó, csodálatosan kidolgozott polírozott mészkő talapzaton áll. Ezen, amint a legendás játékos a Svédország elleni mérkőzésen a róla elnevezett és világhírűvé vált éles „Csikar-szögből” éppen csodálatos gólját szerzi.

A talapzaton a felirat: „MINDENT A FUTBALLNAK ÉS AZ MTK-NAK KÖSZÖNHETEK”. Ez a mondat mindennél többet mond Csikarról, a hitvallásáról és arról, hogy milyen fantasztikus sportember és nagybetűs EMBER volt Ő valójában.

A szobrot az MTK, az MTK Budapest Zrt., valamint a Sándor Károly Labdarugó Akadémia állította.

Kövess minket
MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!