Keresés

„A nehezebb utat választottuk, de egyre többen bíznak bennünk” - interjú a sportigazgatóval

Publikálva: 2019.10.09 Frissítve: 2019.10.09 Labdarúgás

Túl vagyunk az NB II-es szezon első szakaszán, csapatunk a válogatott meccsek miatti bajnoki szünetben az élen tanyázhat, egy öt meccses győzelmi és egy még hosszabb veretlenségi sorozat után.

Mint ismert, klubunk vezetése új szakmai koncepció mellé tette le a voksát a nyáron, ennek érdekében jelentősen átalakult a mieink kerete, és ehhez új szakmai stáb is párosult. Kihasználva a bajnoki szünetet az elmúlt időszakot és az eddigi történéseket Polyák Balázs sportigazgatóval értékeltük.

10 meccse veretlenek vagyunk, ötöt nyertünk zsinórban, és az első helyről várjuk a bajnoki szünetet. Elégedetten értékelhetjük a bajnokság első szakaszát?
- Számítottunk rá, hogy a nyári átalakulások után a szezon nehezebben indul majd, de az elmúlt időszak mutatja, jó úton járunk. A meccsek képe alapján talán még lehetne több pontunk is, de ami a legbiztatóbb, hogy érezni a fejlődést. Amíg a szezon elején a szerencsefaktor is jobban kellett egy-egy sikerhez, addig az utóbbi időben mondjuk döntetlen állásnál is azt lehet érezni a csapaton, hogy tudunk és fogunk gólt lőni akkor, amikor nagyon kell. De senki sem gondolja, hogy mostantól már alig vesztünk pontot, még azt sem lehet kizárni, hogy lesz olyan, amikor két-három fordulón át nem nyerünk, de joggal reménykedhetünk abban, hogy sikeresen folytatjuk. A csapat is fel van készülve arra, hogy ebben a hosszú sorozatban jöhetnek még buktatók, de a szurkolóinktól is azt kérjük, hogy a jó és a rosszabb időszakokat is kezeljék a helyükön. Érzékeljük, hogy egyre többen bíznak bennünk, ami örömteli, hiszen a munka kezdetén nyilvánvaló volt, hogy szembemegyünk a közhangulattal, és a lelátón is talán többen voltak a szkeptikusok, mint ahányan hittek abban, amit elkezdtünk. 

A szezon előtt többen - akár a lelátón is - megkérdőjelezték azt, hogy vissza akarunk-e jutni egyből az élvonalba.
- Erre a határozott válaszom az, hogy az a klub, amelyik nem akarna feljutni, nem tartaná meg NB I-es klubok hívása ellenére Pintér Ádámot, Bognár Istvánt, Gera Dánielt, Katona Mátét, Baki Ákost vagy Lencse Lászlót, a felsoroltak mindegyikénél a klub konkrét NB I-es és külföldi ajánlatokat utasított vissza. A játékoskeret átalakítása során azok maradtak velünk, akiknél úgy ítéltük meg, hogy az NB I-ben is megoldást jelentenének nekünk, akiknél ezt nem éreztük, azokat elengedtük. Sokan sokfelé mentek, de ha megnézzük a fejleményeket, senki nem tudott innen jobb helyre, magasabb szakmai körülmények közé elszerződni, tehát ezzel ezt a kérdést is le tudjuk zárni. Természetesen ahol akkora átalakulás ment végbe, mint ami nálunk volt, ott nem lehet automatikusnak gondolni a feljutást. Választhattuk volna azt az utat is, hogy mindenkit megtartunk, és még melléjük igazolunk - ez lett volna a kényelmesebb. Mi a nehezebb utat választottuk, de az egyetlent, ami meggyőződésünk szerint járható. Megtartottunk egy magot, ami köré szeretnénk felépíteni egy jó csapatot, a saját fiataljainkra alapozva. Abban, ahogyan most állunk, óriási szerepe van annak a magnak, ami mellé letettük a voksot. Ők a tapasztalatukkal tényleg sokat segítenek, Pintér, Lencse vagy Bognár nagyon sokat tesz hozzá a fiatalok fejlődéséhez és a jó öltözői morálhoz. Talán nem mindegyikőjükről ez a kép él a közvéleményben, de ők valóban segítenek, nem csak hirdetik mindezt hangzatos nyilatkozatokkal. Az öltözői légkör remek, de ez normális akkor, amikor hetek óta nem kapsz ki vagy sorra nyered a meccseket. A mi öltözőnk viszont akkor mutatta meg erejét, amikor Csákváron kikaptunk rögtön az első fordulóban vagy amikor az Ajka ellen emlékezetes módon vesztettünk el 2 pontot. Sok öltöző ilyen meccsek után törik meg, nálunk viszont ekkor mutatkozott meg igazán a kohéziós erő. Abban, hogy ez az öltöző így egyben van, nagy szerepe van a stábnak, külön kiemelve a vezetőedzőt.

Michael Boris eddigi munkáját hogyan értékeli?
- Remek választás volt, és nem csak azért, mert vele vezetjük a tabellát. Akkor is ezt gondoltam, amikor két forduló után egy pontunk volt. Olyan edzőnk van, aki hosszútávon a klub fejlődésén gondolkodik. Tényleg érdekli, hogy fejlődnek-e a játékosok, nem csak a jelent nézi, és azt, hogyan nyerheti meg a következő meccset. Az is érdekli természetesen, de legalább annyira fontos neki, hogy fejlessze a játékosokat. Kijár az U19-es csapat mérkőzéseire, megnézi azokat, akikben van lehetőség - természetes lenne ez a hozzáállás, de sajnos nem az. Az edzőnk, ha kell, leül Kovács Mátéval, és félórán át együtt elemzi ki vele az U19-es bajnokit, mert lát benne fantáziát, és részletesen elmagyarázza neki, mit hogyan tegyen vagy csináljon másként, hogy be tudjon kerülni az első csapatba. 

Nemrégiben készült egy kimutatás, amelyből kiderült, hogy az MTK-nál nem csak beszélnek a fiatalok beépítéséről, hanem ez komolyan meg is valósul, hiszen a bajnoki játékpercek közel felét a 21 éven aluli játékosok teszik ki. 
- Tíz 21 éven aluli játékos - köztük 16, 17 évesek - kap nálunk folyamatosan szerepet, rajtuk kívül vannak még, akik kölcsönjátékosként szintén az NB II-ben bizonyíthatnak, míg négyen Olaszországba tudtak igazolni a nyáron végleg vagy kölcsönbe. Egy nyár alatt 15-16 játékos tudott komolyan előrébb lépni a karrierjében, ezek az adatok mutatják, hogy a felfelé áramoltatás az MTK-nál fontos és működik is, így az akadémiánk az ideális választás a fiatal játékosok számára. Egy dolog fontos: egy felnőttcsapatnál a generációváltáshoz az is kell, hogy ismerjük, kik azok, akik feljönnek a távozók helyére. Az nem működik, hogy csak azért fiatalítjuk a csapatot, mert időt akarunk nyerni, vagy mert szimplán jól hangzik, ezt úgy kell és lehet megtenni, hogy akit be akarsz építeni, annál látod, hogy alkalmas erre. Az MTK esetében ilyen akadémiai háttérrel óriási hiba lenne, ha ugyan látunk alkalmas jelölteket, de közben nem kezdjük el őket felépíteni és egyben beépíteni. 

Fiatalokhoz nyúlni népszerű döntés manapság, mindenki ebben látja a futballunk fejlődésének lehetőségét, mégis kevesen vállalkoznak arra, hogy letegyék a voksukat a fiatalok mellett. Mi lehet ennek az oka?
- Valóban nem könnyű meghozni ezeket a döntéseket, hiszen folyamatosak a kritikák akár még szurkolóink körében is. Érdekes, hogy bármit döntünk, állandó téma, hogy miért ez a fiatal játszik vagy egy másik miért nem kap több lehetőséget. Ez kívülről nézve túl egyszerűnek tűnik, de ennél azért ez egy összetettebb folyamat. Óriási belső harcon kell annak a fiatalnak keresztül mennie, aki nálunk folyamatosan játszani akar. Mi mindegyik fiatalunkat egyformán szeretjük, de mindenkinek ugyanazon az úton kell végigmennie. Először is új fiúként el kell fogadtatnia magát az öltözőben, aztán edzésen le kell győznie a riválisát, aztán ha bekerül a csapatba, még bent is kell ragadnia, ha pedig elveszíti a helyét, akkor újra vissza kell szereznie. A stáb azokat játszatja, akik ezeket az akadályokat sikeresen veszik. Nem szeretnék senkit kiemelni, de van olyan fiatalunk, aki olyan nehézségeket élt át az első pár hétben - többször is lecserélték, majd sérült lett, be se tették -, ami egy tapasztalt játékosnak is brutális mentális feladat lett volna. Nem adta fel, és most hetek óta magasan az NB II szintje felett teljesít, a csapat egyik legjobbjaként.

Most jön a bajnoki szünet, aztán folytatódik a bajnokság, rangadókkal. Mire számít az ősz hátralévő részében?
- A mi előnyünk a riválisokhoz képest az lehet, hogy mi biztosan felfelé ívelő pályán vagyunk. Ugyan mi vagyunk a legfiatalabb átlagéletkorú csapat, de ahogy megy előre a bajnokság és sok játékosunk még tapasztaltabb lesz, valószínűsíthető, hogy mi még jobbá válunk, másoknál talán nincs ekkora fejlődési potenciál, úgyhogy joggal lehetünk bizakodóak. 

Kövess minket
MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!