Keresés

Az MTK labdarúgó-szakosztály története

Az MTK 1901. március 12-én alapította meg labdarúgócsapatatát, nem egészen egy héttel az első bajnokság rajtját követően. Első mérkőzésüket abban az évben ősszel játszották a BTC vegyes ellen. Az eredmény 0–0 lett.

Az MTK, 1901. március 12-én alapította meg labdarúgócsapatatát, nem egészen egy héttel az első bajnokság rajtját követően. Első mérkőzésüket, abban az évben ősszel játszották a BTC vegyes ellen. Az eredmény 0–0 lett.
A következő bajnokságban már indult a klub is. Igaz, újoncként csak a második osztályba nyertek besorolást, ott viszont remekül helytállt a csapat: második helyen zárta a szezont. Ennek eredményeként 1903-ban már az első osztályban szerepelhetett a kék-fehér gárda, méghozzá nem is akárhogyan. Első nekifutásra a harmadik helyet szerezte meg az MTK. Valószínűleg kevesen gondolták akkor, hogy ez egy párját ritkító sorozat nyitánya lesz. Ettől kezdve 1940-ig az MTK – két becsúszott negyedik hely kivételével – minden évben a dobogóra állhatott. 1904 hozta az első magyar bajnoki címet: a balhátvéd Nagy Ferenc, a centerhalf Pozsonyi Imre és a jobbösszekötő Károly Jenő volt a három vezére az együttesnek.
1912. március 31-én avatták fel az új MTK stadiont, a magyar futball hőskorának lezárása pedig az I. Világháború volt. Ebben az időszakban érte el az MTK, a magyar foci történetének leghosszabb sikerszériáját. 1916 és 1925 között 10 bajnoki címet ünnepelhettek zsinórban. Erre az időszakra esett az MTK legnagyobb sikere, az FTC elleni 11:2 arányú győzelem – akkor még nem gólkülönbséget számoltak, 1970-ig helyesnek számított ez az írásmód (ma már 11–2 lenne a helyes, bár sokan, ma is használják a helytelen formát). A sikerhez az is hozzá tartozik, hogy Jimmy Hogan volt a csapat edzője. Az addigi „kickandrun” stílust felváltotta a „lapospasszos” játék. A csapat két ásza, Schaffer és Schlosser voltak, hozzájuk nőtt fel a fiatalabb Braun Csibi és a húszas évek sztárja, Orth György. Mándival, Kertész 2-vel és Kertész 3-mal szilárd volt a védekezés. 1926-ban a magyar futball profi kategóriába került, és az MTK neve MTK Hungára lett. Három bajnoki cím következett ebben a másfél évtizedben, kettő Schaffer edzősködése mellett.
Amilyen szép volt ez a korszak, olyan csúnya lett a vége. 1940-ben a fasiszta hatóságok „árjásítási” törekvéseinek nem tett eleget a csapat. 1940. július 8-án, a közgyűlés határozata megszűntette a Hungáriát. A klub inkább visszalépett a bajnokságtól, de nem engedett a nyomásnak. Egy év múlva 1941-ben, a fasiszta magyar hatóságok feloszlatták - az általuk zsidónak tekintett - MTK-t. Mártírhalált halt. többek között a legendás elnök, Brüll Alfréd és oly kiváló játékosok, mint Braun „Csibi” József vagy Nádler Henrik. Eleddig 15 magyar bajnoki cím, 7 Magyar Kupa győzelem és 11 gólkirályság fűződött a szakosztályhoz. Az 1938-as világbajnoki ezüstérmes csapatban Bíró Sándor, Sas Ferenc, Szabó Antal, Titkos Pál és Turay József is szerepelt.
A II. Világháború után az MTK újraszerveződött, és a csapatot már a háború utáni első bajnokság rajtjánál is ott találhattuk. Ez újabb sikerkorszak kezdete volt. 1945 és 1963 között az egyesület minden évben az első hat között végzett a bajokságon. Érdekesség, hogy a Ferencváros segítette ki stadionjával az MTK-t a háborút követő két évben. Így az MTK az egyetlen magyar csapat, amelyik elmondhatja magáról, hogy az első osztályba kerülését követően 60 éven keresztül folyamatosan az élcsoportban szerepelt, és egyetlen alkalommal sem került a hatodik helynél rosszabb pozícióba. Az ötvenes években a nevét (kénytelen-kelletlen) gyakran változtató gárda volt az egyetlen a magyar mezőnyben, amelyik lépést tudott tartani a világ akkori legjobb csapatai közé tartozó Honvéddal – esetenként bajnokságot tudott nyerni előttük. 1950. február 24-én átnevezték a klubot Textiles SE-vé, 1951-ben Budapesti Bástya lett, 1953. augusztus 25-én pedig Vörös Lobogó. A korszak három magyar bajnoki címet hozott, Bukovi Márton edző irányításával. Egyszer nyolc, egyszer pedig három évig ült a kispadon. Az 1954-ben világbajnoki döntőt játszó Aranycsapatban több MTK-s is szerepelt: Hidegkuti Nándor, Lantos Mihály, Palotás Péter és Zakariás József. Korábbi játékosa volt a klubnak, a szövetségi kapitány, Sebes Gusztáv és segítője, Mándi Gyula.
A hatvanas évek nem hoztak MTK bajnoki címet, ám a nemzetközi kupákban remekelt a gárda. 1961/62-ben elődöntőig jutott az Európai Városok Kupájában, 1963/64-ben, döntőbe került a KEK-ben. A Sporting (a portugál foci akkor élte fénykorát), csak a megismételt meccsen győzött. A bajnoki érmek után, az évtized közepére középcsapattá süllyedt a gárda: 10. és 11. helyezések követték egymást. 1975 januárjában következett be az egyesülés a Vörös Meteorral, igazi minőségi változás azonban nem következett be. Amikor 1978-ban másfél évtized után ismét érmet szerzett az MTK, mindenki a bekövetkező fellendülésről beszélt. Sajnos azonban, 1981-ben az MTK - története során először - kiesett az NB I-ből. Szerencsére csak egy évig tartott a száműzetés, fölényesen nyerve az NB II középcsoportját, visszajutottak. Újabb sikersorozat kezdődött; 1987-ben 30 év szünetet követően bajnok lett az MTK. Verebes József (1941. március 23. - 2016. március 13.) irányításával Gáspár, Petry, Híres, Lőrincz, Szalai, Bognár, Turtóczky, Kékesi, Talapa, Boda és Katzenbach főszereplésével lett első a csapat. Bár a következő években ezt a sikert nem tudták megismételni, a klub stabilan az élcsoportban szerepelt 1993-ig. Ekkor azonban egy negyedik helyezést követően váratlanul újabb kiesés következett. Az azonnali visszajutás a paradicsomba vitte a labdarúgókat. Az új tulajdonosnak, Várszegi Gábornak köszönhetően a csapat rendre a bajnokság esélyeseként vághatott neki a szezonnak. Ezt az esélyt négy alkalommal sikerült valóban bajnoki címre váltani. A kor kiemelkedő játékosai Petry, Lőrincz, Halmai és Illés, edzőjük a korábbi szövetségi kapitány Garami József és a későbbi kapitány, Egervári Sándor. A 2008-as diadalt követően azonban nem tudták folytatni a sikerszériát. 2011-ben kiesett, majd 2012-ben visszakerült a csapat a legmagasabb osztályba. Garami József irányításával aztán újabb jó széria következett. A legutóbbi, 2014/15-ös pontvadászatban bronzérmet szerzett.
Egyre több fiatal került fel a 2001-ben alapított Sándor Károly Labdarúgó Akadémiáról, akik vagy a klubban, vagy külföldön, vagy – immáron – az OTP Bank Ligában folytatták pályafutásukat.
A visszavonuló Mestert, Garami Józsefet 2015. júniusában László Csaba váltotta, majd 2016. februárjában – az akkor már húsz éve a klubnál tevélkeynkedő – Teodoru Vaszilisz lett a vezetőedző, akitől – 2016 decemberében – a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia szakmai igazgatója, Tamási Zsolt vette át a csapat irányítását.
A labdarúgó-szakosztály 1901 és 2015 között 23 felnőtt magyar bajnoki címet nyert. 

 

Kövess minket
MTK Hírlevél

Ne maradjon le egy eseményről sem!
Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Csatlakozz RSS csatornáinkhoz és értesülj azonnal a legújabb hírekről, érdekességekről egy gombnyomásra!